Tegnap kinnt sátoroztunk apuméknál Wimo,Eby és én,hüjeségből gondoltuk hogy éjjel kimegyünk és felébresztjük CuBencét,aztán hazamegyünk hát meg is tettük,ám a hazaúton wolt egy kicsi baki....
Egy rejtett kis utcába laknak apuék és éppen oda akartunk bekanyarodni,mikor az azzal párhuzamos utcába elment mellettünk egy teherszállító,lelassított mi elkezdtünk menni apumék utcájába,ő wisszatolatott,és elkezdett minket köwetni,mikor láttam hogy lassított már kiabáltam hogy lelassít wimo eby fussunk erre ő elkezdett minket köwetni full gázzal és fütyült nekünk,mi rohantunk ahogy csak bírtunk,rettenetes félelem tört elő belőlem ami mintha egy adrenalin löketet adott wolna,az egész utcát wégig futottuk a wégénél beugrottunk egy kis zugba ahol nem látott minket mikor elhajtott mellettünk csak annyit hallottunk,,Hol wagytok lányoook?".Mikor elment befutottunk az udwarunkra és leültünk a hintaágyba,mind 3an majdnem elsírtuk magunkat a szíwünk mintha a torkunkban ragadt wolna,egymáshoz bújwa ültünk és néztünk,hogy mi lett wolna ha nem futunk és bepánikolunk?Bementünk a házba kicsit lenyugodni,de még ma is a tegnap esti események lebegnek a szemem előtt,és rettegek egyedül kimenni az utcára...
Borzalmasan érzem magam,ezen az eseményen kíwül,beázott a sátor és tök wicci wolt a willámok mint a waku úgy égette ki a szemünket,aztán a mennydörgésnél meg ahogy feküdtünk a sátorba éreztük ahogy remeg a föld...xD
Ma is elwoltunk,de képtelen wagyok elfelejteni az estieket...:(
Na m1...
Lépek,a tegnapi sokk még nem múlt el...
Jóéjt.♥
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése