Az élet rendje,hogy is van ez?
Sokszor elgondolkodom,a világ pusztul,de miért,ki csinálja ezt,hát ki más,mi az emberek,rombolunk,és tombolunk.Furcsa az élet,minél többet gondolkodunk rajta,annál kevésbé értjük meg,a világ,az élet,a szeretet,a szerelem,a kapcsolatok,a barátság,az ellenség,a törődés,és még sok más,számunkra ez mind bonyolult és megérthetetlen.
Sokat gondolkodom,hogy szerencsés vagyok,kivételesen szerencsés,van egy gyönyörű családom,egy szép életem,és egy örökké tartó boldogságom,de mi van azokkal,akiknek teljesen más,akiknek se család,se boldogság?
Teljesen más érzések kavarodhatnak a fejükben,teljes magány és mikor a szerelembe gondolkodom,rájövök szintén szerencsés vagyok,mert én tudom mi az,de akinek elveszik ez,az mit tehet?
Most sok barátnőm ilyen gondokkal küzd,valaki fél,hogy elveszti azt,akit szeret,mert következik az időszak,mikor többet lesznek külön,van aki azzal a gondolattal küzdd,hogy kit válasszon,aki egyszer már megbántotta,de szereti,vagy azt aki küzd érte és még nem ismeri annyira,de szereti és van az a személy az életemben,akinek most törték össze a szívét,majdnem fél év után,egy másik személy miatt,hát ő mit tegyen,nem tehet semmit,neki elveszett,elvesztette azt a személyt,akit szeretett,akiért mindent megtett volna,egy másik lány miatt,és most,ha kimegy utcára,és sétál magányosan,próbálja feledni,azt,ami történt,és akkor meglátja az út másik oldalán,de nem tehet semmit,nem ugorhat a nyakába és ölelheti úgy meg,mint rég,nem csókolhatja meg,mintha még az övé volna,csak elmehet mellette az út másik felén,mintha csak egy idegen volna,mert látja,már más lány derekát karolja át,mert őt már nem szereti,és mást szeret...és akkor a szívében egy kő újra megmozdul,mintha csak egy gát kövét mozdítanák el,és újra a szívébe hasít a fájdalom,és újra próbálja feledni...ő már nem tehet semmit,mert neki itt vége,és egy kapcsolat szakadt el az életébe,mint a rózsa töve,mikor eltépik...
Mi van velük?Ők nem tehetnek csak úgy mintha semmi sem történne,nekik igenis van mit küzdeniük az életben,de nekem is van bőven,mert a látszat néha csal,sokszor boldognak látszom...kívülről,de belülről talán mardos a lelkiismeret,talán valami fáj belül,talán valaminek vége,a külső boldogság nem mindig rejti a belső békét,sok kérdésem lenne az élethez,hogy mi miért történik,mi az,hogy sors,ki határozza el,hogy mi legyen mások sorsa,élete döntő eseménye?Ki mondja meg,hogy mikor és hol legyen vége az életnek?És mindez miért történik?Én ezt már nem értem....Belebonyolódtam,csak gondolkodom,mintha muszály volna...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése